Ha semmiképp sem tudunk elaludni akkor ne forgolódjunk az ágyban álmatlanul hanem olvassunk egy kicsit vagy nézzünk tévét, igy nagyobb az esélye annak, hogy elálmosodunk.
1. Recept:
- galagonyavirág 25 gramm,
- macskagyökér 25 gramm,
- komló 25 gramm,
- citromfû 10 gramm,
- édeskömény 15 gramm,
A tea elkészítése: A keverékbõl forrázzunk le 2 dl vízzel 1 evõkanálnyit. 20 perc áztatás után szûrjük le.
Naponta 2-3-szor igyunk étkezés után, édesítve. Ezek a gyógynövények a legerõsebb nyugtató és altató hatással rendelkeznek. Ezért akik aluszékonynak érzik magukat a fenti adagolás esetén, csak 1 teáskanálnyi keveréket használjanak. Azoknak viszont, akik korábban rendszeresen szedtek szintetikus nyugtatókat és szervezetûk már hozzászokott azokhoz, a gyógynövénykúra elején lehet, hogy kissé magasabb adagra lesz szükségük.
Alvászavarok esetén hatásos ez a tea keverék, lefekvés elõtt fél órával igyunk meg egy evõkanálnyi mennyiséggel készült teát, ezt az adagot szükség esetén lehet emelni 2-3 evõkanálig.
Jó tudnunk azt is, hogy a citromfüvet önmagában is alkalmazhatjuk altatóként. Csökkenti a félelmet, a feszültséget, meg könnyíti a napi stressz feldolgozását. A tea édeskömény összetevõje elsõsorban azoknak hasznos, akik rossz emésztésük okozta puffadás miatt nyomást éreznek szívük táján, és emellett szapora szívdobogás és szorongás is fel lép.
2.Recept:
- szurokfû 60 gramm,
- citromfû 10 gramm,
- levendulavirág 30 gramm,
A teák elkészítése: 1 teáskanálnyi mennyiséget leforrázzunk 2 dl vízzel. Naponta kétszer, délelõtt és délután fogyasszuk. Ezek a teakeverékek legalább 2-3 hetes kúraszerû használat esetén fejtik ki hatásukat......
3. Recept:
- bazsalikom 40 gramm,
- rozmaring 30 gramm,
- majoránna 30 gramm,
.....A felsorolt gyógynövények hatásmechanizmusa a kõvetkezõ: megemelik az ingerküszöböt, mely a külsõ és belsõ ingerek továbbításához az idegrostokban, idegsejtekben szükséges. Így a kellemetlen ingerek nehezebben érik az agykérget. Nehezebben tudatosulnak ezáltal csökken a szorongás, a feszültség érzése........
4. Recept:
- kálmosgyökér 50 gramm,
- fehér árvacsalánvirág 30 gramm,
- szurokfû 20 gramm,
.......Ha valaki szeretne leszokni a szintetikus nyugtatókról, a gyógynövények ebben nagy segítséget nyújtanak. A tablettákat csak fokozatosan szabad elhagyni úgy, hogy mellé kúraszerûen elkezdi a beteg a gyógyteáikat fogyasztani. Ez a folyamat legalább 5 hétig tartson, nagyon lassan, apró lépésekben szabad haladni, különösen évek óta tartó gyógyszerhasználat esetén. Súlyosabb lel ki zavar esetén feltétlenül kérdezzük meg a gyógyszert felíró orvos véleményét is.
A hagyományos orvostudomány szerint az alvászavar jelensége nem vezethető vissza semmilyen testi betegségre. Az alvászavar mögött legtöbbször az áll, hogy az érintett nem képes úrrá lenni mindennapi problémáin, és esténként nem zárja le magában a napközben történteket. Az átvirrasztott éjszakák réme kétszer annyi nőt fenyeget, mint férfit.
Alvászavar – nemcsak álmatlanság
A normális alvás során öt-hat, átlagosan 90 percig tartó ciklus ismétlődik. Egy-egy ciklus négy stádiumból – szendergés, felszínes, közepes és mély alvás – és az úgynevezett REM-szakaszból áll. Utóbbit a gyors szemmozgáson kívül (rapid eye movement) az álom és bizonyos vegetatív tünetek, pulzus- és légzésváltozások jellemzik. Átlagosan 7,5 órát alszunk, bár nagyok az egyéni és életkorbeli ingadozások. A népesség 10–15 %-át kínzó alvászavarok közé nemcsak az álmatlanság (insomnia) tartozik, hanem számos más elalvási, átalvási és ébredési probléma. Van szubjektív formája is, például a rémálom. Az obstruktív alvási apnoéban óránként több mint öt alkalommal lép fel légzéskimaradás, amely súlyos, krónikus oxigénhiányos állapothoz vezethet. A narkolepsziások egyik pillanatról a másikra néhány percig tartó mély álomba zuhannak. Külső tényezők is megzavarhatják az alvást, mint például a normális alvás–ébrenlétet (diurnalis ritmust) megszakító éjszakai munka vagy a jetlag, a több időzónát átívelő utazás esetében. Számos betegség kísérő tünete az alvászavar; a depressziósok 90 %-ánál fordul elő. A túlzott alkoholfogyasztás, valamint bizonyos gyógyszerek, például a magas vérnyomás elleniek, illetve a hormonkészítmények is alvászavart okozhatnak. A nők hormonszint-ingadozásuk, valamint a férfiakét meghaladó terhelésük miatt veszélyeztetettebbek.
Alvászavar menstruáció előtti napokon
… és első napjaiban a nők többsége a hormonváltozások hatására sokkal nyugtalanabbul alszik, ami az álomtevékenység fokozódásához vezet. Ezenkívül gyakrabban riadnak fel éjszaka, alvásigényük pedig lényegesen megnő. Mindez arra utal, hogy a szervezet különösen rosszul éli meg ezeket a napokat, és több regenerálódásra van szüksége, mint egyébként. Annak ellenére, hogy a modern életstílusnak köszönhetően a nők egyáltalán nincsenek tekintettel szervezetük természetes ritmusára, és még a menstruáció előtt sem vesznek vissza a tempóból, testük az elmúlt évezredek életritmusa szerint működik. A havi vérzés utolsó napjaiban az alvást és az alvásigényt érintő változások általában alábbhagynak.
Alvászavar terhesség kezdetekor
… nagymértékben megnő az igény a pihenésre és az alvásra, mintha a szervezet bölcs előrelátásában fel akarna készülni a szülést követő kimerítő éjszakákra. Ha a terhes nő nem tudja kielégíteni egyre fokozódó alvásigényét, problémája előbb vagy utóbb súlyossá válik.
Ha a helyzetet még félelem és szorongás is súlyosbítja, az újabb alvási nehézségekhez vezet. Mivel az így keletkező alvásproblémák nemcsak a kismamára, hanem a magzatra is rossz hatással vannak, rendkívül fontos lenne, hogy felderítsék és megszüntessék a háttérben meghúzódó okokat.
Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a növekedési hormon csak éjszaka termelődik, ezért az ember is csak alvás közben növekszik és regenerálódik. Az elegendő és jó alvás ezért kétszeresen is fontos a terhesség alatt, amikor minden a növekedésről, a fejlődésről szól.
Alvászavar szülés előtt és után
Minél inkább közeledünk a szülés időpontjához, az alvásproblémák annál súlyosabbá válnak. Míg a test számára oly fontos mélyalvás-szakaszok csökkennek, az éjszakai felébredés egyre gyakoribbá válik, a has növekedésével pedig nehezebb kényelmes testhelyzetet találni. Akárcsak a terhesség alatt jelentkező többi probléma, az alvással kapcsolatos panaszok is enyhülnek, ha a leendő anyuka, valamint a magzat nagyobb odafigyelést és több gondoskodást kap. A változás a baba mozgásán is nyomon követhető, akit kellő odafigyeléssel már az anyaméhben is meg lehet nyugtatni.
A szülést követően ezek a problémák valamelyest javulnak, de csak azért, hogy újabb, a baba ellátásával kapcsolatos nehézségeknek adjanak teret. A szoptatás például rendkívül fontos a gyermek egészsége szempontjából, az anya számára azonban kifejezetten fárasztó. Állítólag olyan nagy fizikai megterhelést jelent, mintha építőmunkás lenne. A szoptató anyukának több nyugalomra, alvásra és regenerálódásra van szüksége, s ha ezt nem kapja meg, a keletkező fáradtság és kimerültség nemhogy elősegíti, hanem inkább megakadályozza az alvásban.
Az anya alvásának ritmusát leginkább a manapság oly divatos, a baba éhségéhez igazodó szoptatási módszer zavarhatja meg. Rosszabb esetben a baba olyan gyakran követelheti az etetést, hogy az anya még egy, a REM-szakaszhoz szükséges másfél órás ciklust sem tud végigaludni. Ha a REM-alvás több éjszaka is kimarad, az anya ugyanabba a helyzetbe kerül, mint azok a kísérleti személyek, akiket megakadályoztak az álmodásban. Legkésőbb hat REM-alvás nélküli éjszakát követően az elnyomott álomképek olyan nagy erővel tódulnak fel, hogy már éber tudatállapotban is megjelennek. A pszichiáterek ilyenkor már hallucinációról és az úgynevezett gyermekágyi pszichózisról beszélnek.
A szoptatás közben jelentkező pszichózis semmi esetre sem kezelhető az álomképeket elnyomó gyógyszerekkel, ilyenkor csak egy kiadós éjszakai alvás segíthet. A gyógyszeres kezelés azonnal megakadályozná a további szoptatást!
Alvászavarok és a menopauza
… beköszöntével a test hanyatlásának az alvás profiljában is tanúi lehetünk, míg a férfiaknál ez a folyamat az élet derekán kezdődik. Éjszaka csökken a hosszú alvásszakaszok száma, helyükbe éber szakaszok lépnek.
Alvázavar oka lehet a túlterheltség, stressz
Az emberek többségének olyan stresszesek a napjai, hogy már nem képesek ellazultan nyugovóra térni. A napközben érzett nyomás este is rájuk nehezül, mert nem tudták elintézni feladataikat, vagy mert gondok kínozzák őket. Ehhez jön még a félelem a holnaptól, amelyet általában szintén sötétnek, reménytelennek látnak.
Szorongás, félelem és alvászavar
A félelem érzése és testi tünetei megakadályozzák az ellazulást, ami az elalvás egyik elengedhetetlen feltétele. A probléma úgynevezett elengedő gyakorlatokkal oldható meg, a legfontosabb azonban az, hogy minél előbb úrrá legyünk félelmeinken.
Az alvászavarok hátterében az élettől való menekülés is állhat. Az érintettek napközben csigaházukba bújnak, takaréklángon égnek, kímélik magukat, és nem képesek semmit sem kezdeni az életükkel - a kialvatlanságra hivatkozva.
Ágy-fóbia mint az alvászavar oka
Idővel már a hálószobába való belépés is nyugtalanságot, idegességet, szorongást és teljesítménykényszert vált ki az érintettből.
Az alvászavarok gyermekkori gyökerei
Rendkívül sok páciens számolt be arról, hogy szülei túlságosan is nagy szerepet tulajdonítottak az alvásnak, ami gyakran odáig fajult, hogy gyermekük valamennyi kudarcát és sikertelenségét a rossz alvással magyarázták. Ezek a szülők viselkedésükkel nagyban hozzájárultak a helyzet súlyosbodásához.
Az állandó, szorongással teli önmegfigyelés, hogy sikerül-e eleget aludnunk, meggátolja a zökkenőmentes elalvást. Ha attól félünk, hogy nem alszunk eleget, valóban nem fogunk tudni elaludni és egyre gyakrabban kudarcot vallunk feladataink megoldásában is.
Sigmund Freud megoldása az alvászavar jelenségére
Freud, az álomfejtés atyja szerint különböző ösztöneink azok, amelyek újra és újra feszültséget hoznak életünkbe, és megakadályozzák, hogy végre a nyugalom állapotába kerüljünk. Az alvás és a pihenés tehát csak akkor lehetséges, ha kielégítettük ösztöneinket. A beteljesületlen ösztönök nem hagynak nyugodni, és elűzik az alváshoz elengedhetetlen nyugalmat. Ösztöneink kielégítése tehát az alvás egyik legfontosabb előfeltétele.
Kutatások kimutatták, hogy a zöld saláták ópiumhoz hasonló anyagokat tartalmaznak ami nyugtatóan hat a vegetatív idegrendszerre és segíti a jó alvást. Meg kell még említeni, hogy a spagettinek, az avokádónak és a banánnak is altató hatása van.
A táplálkozástudomány megállapította, hogy a szénhidrátban gazdag élelmiszerek nyugtató hatással bírnak, mig egy fehérjében gazdag reggeli felélénkíti a testet és a szellemet.
Alvászavar ellen:
- egy pohár langyos, mézes tej elfogyasztása lefelkvés elött
- padlizsán, borsó, paradicsom és datolya fogyasztása
- paradicsomos spagetti vacsorára való elfogyasztása
- avokádó fogyasztása az idegesség és az álmatlanság ellen, amit a gyümölcs magas B - vitamintalmának és a többszörösen telített zsírsavainak tulajdonítható
- teljes kiőrlésü kenyér és a müzli a bennük lévő B - vitamin miatt ami pozitivan hat az agyra és az idegrendszerre
- saláta hidegen sajtolt olajjal
